Slide One
Slide One
Slide One
Slide One
Slide One
Slide One

Községünk, Táp Győr-Moson-Sopron megyében a Sokorói-dombság pannonhalmi vonulatának keleti lejtős részén található Nyalka, Győrasszonyfa és Tápszentmiklós községek szomszédságában. Önálló település. Területe 19,88 km2, lakóinak száma 745. 

Táp neve írásos formában a királyi lovászok falujaként s szentmártoni apátság birtokaként 1237-ben Tapan (török szó: mozogni, élni) alakban jelent meg. Az is lehet, hogy a név inkább tart rokonságot a bizonytalan eredetű Tapió, Tapé (jelentése: szolgálat, tisztelet) nevekkel, ez esetben nevének etimológiája szerint ősi nyomokra vezet vissza falunk eredete. Több alacsony dombon egy-egy őskori ház nyomára bukkantak, s több kisebb rézkori cserépdarabot is találtak. 

A római katolikus templom alatt az 1926. évben végzett renoválás alkalmával római korabeli köveket találtak, míg mellette csonttöredékeket, és római kori festett edénytöredékeket ástak ki. Településünket úthálózat kötötte össze Arrabonával és az Arrabona-Sophiane katonai útvonallal. Községünk határán Borba-pusztán (Barba - 1250. IV. Béla oklevelében) jelentős avar kori, VIII. századi temetőt találtak, 67 sírt tártak fel, több csontvázzal, melyek napjainkban a Xantus János Múzeumban tekinthetők meg. 

A Héderváry családnak 1397-ben Zsigmond király adományozta falunkat, majd 1450-től újra királyi tulajdon lett. 1535-ben Török Bálint protestáns főúr birtokába jutott Táp, gondoskodva a reformációról az addig katolikus faluban, s a század végére megépült református templomunk. 

A XVII-XVIII. századokat a török elnyomás, a felekezeti harcok, a tűzvészek és az elszegényedés jellemezte. Életszínvonal javulást Mária Terézia urbániuma után észlelhetünk, majd az 1848-as jobbágyfelszabadítás után kezdett kirajzolódni a „modern” kisalföldi falu képe. 

A településen jelentős építészeti értéket képvisel a Hegysor XVIII-XIX. században épült parasztházaiból kialakított skanzen, mely legfőbb vonzerőnk turisztikai kínálatunkban, s amely bejegyzetten is a kulturális örökség részét képezi. Az értékes épületeket 1970-ben nyilvánították védetté. 

A tápi Hegysor utca emblematikus jelképévé vált a falunak: hegysori házakról készült festmények függnek az önkormányzat irodáinak falán, a hegysori zsellérházak díszítik Táp címerét és a tápi internetes honlap címoldalát. A Hegysor utca megmaradt zsellérházainak műemlék együttese vált a helyi önszerveződési folyamatok középpontjává. 

Immár több mint egy évtizede itt rendezi meg Táp a Hegysori Tavasz rendezvénysorozatot, ami az utóbbi években egyre nagyobb látogatottsággal büszkélkedhet, egyre bővülő programkínálata révén évről évre nagyobb vonzerővel csalogatja ide a térség népművészetet kedvelő lakosságát. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mára a falu határán messze túlmutató jelentőséggel bír a Hegysori Tavasz, amely a Pannonhalmi kistérség, a Sokoróalja néprajzi, kulturális identitásrégió legjelentősebb népművészeti rendezvényévé nőtte ki magát. 

A XIX. század végi újabb tűzvész, valamint a szőlőket pusztító filoxéra járvány újabb megtorpanást jelentett falunk fejlődésében, de szerencsére mind az első, mind a második világháború pusztítása elkerült Bennünket. Falunkon is átvonultak az oroszok, szerveződött a Termelőszövetkezet, Győrasszonyfával és Tápszentmiklóssal közös tanács, és iskolarendszer. 1987-ben elkészült új, ma is meglevő iskolánk tornacsarnokunkkal, mely kettő alapterülete mintegy 3 000 négyzetméter. 

Jelenleg Pázmándfalu és Nyalka községekkel alkotunk közös önkormányzati hivatalt, és oktatási körzetet.

Bízunk benne, hogy az együttműködés erősít és hatékonnyá tesz Bennünket!

 


Copyright © SoftwareAce Bt. Minden jog fenntartva!